27. rész

27. rész
*Dóri szemszög*

- Minseo, várj!- hallottuk Tao kiabálását- Hallod? Várj már meg! Minseo!
Baekhyunnal értetlenül néztünk össze, majd kikukkantottunk a konyhából, úgy lisztesen, pizzakrémesen.
- Mi történt?- fogtam meg Min kezét, aki épp akkor száguldott el a konyha mellett.
- Tao letaperolt!- fújtatott idegesen.
- Mit csináltál?- fordult Baekhyun Taohoz, aki épp akkor érte utol barátnőmet.
- Hogy értetted azt, hogy arról képzelődöm, hogy romantikázhatnánk?- eresztette el a füle mellett Baekhyun kérdését.
- Te mondtad!- vágta rá idegesen Minseo.
- Soha egyetlen szóval nem mondtam ilyet, csak…
- De igenis mondtad! Hallottam!
- Nem, eddig még soha nem mondtam, csak gondoltam!- mondta döbbenten Tao, mire hatalmas csend állt be.
- Mi folyik itt?- jött oda hozzánk Kris- Mi volt ez a kiabálás?
 - Az nem lehet…- nézett rémültem Min- Akkor biztos álmodba beszélted, vagy részegen…
- Nem, biztos vagyok benne, hogy soha nem mondtam még- simított végig Minseo kezén a fekete hajú.
- De… ÉN NEM HALLOM A GONDOLATOKAT!- kiabálta magából kikelve Minseo.
- Hogy mi?- kérdezte mindenki egyszerre.
- Minseo az előbb a fejemhez vágta azt, amit eddig csak gondoltam- mondta Tao.
- Biztos, hogy mondta már valamikor… Én nem hallom a gondolatokat!- nézett rám rémültem Minseo.
- Ezt könnyen ki tudjuk deríteni…- mondta Kris- Mindenki maradjon csendben, csak gondoljon valamire…
Pár perc néma csend után Minseo megkönnyebbülten felsóhajtott.
- Nem hallok semmit!- mondta.
- De hát…
- Te meg menjél már el pisilni!- nézett rám hirtelen.
- Hogy mi?- kérdeztem kikerekedett szemekkel.
- Itt mondogatod, hogy pisilned kell…
- Nem mondtam, csak… gondoltam…
- De hát az előbb nem hallottam semmit!
- Beszélni kell a főnökkel- mondtam Minnek.
- De hát én nem…- láttam rajta, hogy kezd bepánikolni.
- Kérlek, nyugodj meg- fogtam meg az arcát, és láttam a szemein, hogy valamitől nagyon megdöbbent. - Megebédelünk, és meglátogatjuk a főnököt, rendben?- kérdeztem, mire ő egy aprót bólintott.
- Amúgy… ti hogy néztek ki?- kérdezte kuncogva Lay.
- Hát öhm… Pizzát sütök- mosolyogtam rá.
- Látom Baekhyun is segít- mutatott Kris a fiú arcán lévő pizzakrémre. Ő csak egy édes mosollyal válaszolt.
- De azért remélem, a konyhát nem nekünk kell majd kitakarítanunk- mondta Sehun.
- Ó, dehogynem!
- Még mit nem…
- Jól vagy?- fordult Tao Minseo felé.
- Igen, csak…- olyan furcsán méregetett engem- Azt hiszem, szükségem van egy kis egyedüllétre…
- Majd szólunk, ha kész az ebéd- mosolyogtam rá, ő pedig felment a szobánkba.
Mindenki visszament a nappaliba, mi pedig Baekhyunnal folytattuk a főzést.
- Ez… annyira hihetetlen…- suttogtam a mosogatónál állva.
- Tényleg az- lépett mögém Baekhyun, megölelt, és állát a vállamra tette.
- Vajon… Áh, mindegy is- legyintettem, és Baekie felé fordultam- Ugye tudunk majd neki segíteni ezt az egészet feldolgozni és kezelni?
- Hát persze, hogy tudunk- mosolygott majd egy apró puszit hintett az orromra.

*Eközben Minseonál*

Minseo idegesen járkált a szobánkba, miközben valami értelmes magyarázatot próbált találni arra, ami most vele történik. Elmélkedését egy halk kopogás szakította félbe.
- Igen?
- Bejöhetek?- kukkantott be Tao, Minseo legnagyobb meglepetésére.
- Mit akarsz itt, Tao?- kérdezte értetlenül a lány, miközben leült az ágyra.
- Csak szeretnék bocsánatot kérni…- ült le Min mellé- Ne haragudj, hogy paraszt voltam…
- Tao… Te beütötted a fejed a szökőkútba?- kérdezte elképedve Minseo- Mostanában feltűnően sokszor kérsz bocsánatot… Mi történt veled?
- Ez az igazi, gonoszságmentes Tao- mosolygott a fekete hajú- Azért jól vagy?
- Nem tudom… Olyan furcsa ez az egész…- sóhajtott Minseo- Miért csak most jelentkezett ez az egész, miért pont most, és miért épp ez?
- Ezek mind olyan kérdések, amire remélhetőleg a főnökötök tud választ adni- simított végig a lány arcán mosolyogva.
- Te is eljössz velünk délután?
- Nem. Nekem van egy kis elintéznivalóm…
- De végre te is találkozhatnál a főnökkel!
- Halaszthatatlan elintéznivaló!
Ezután csendben nézegették egymás arcát, míg végül Tao óvatosan lopni kezdte a távolságot kettejük között. Mivel látta, hogy Minseo nem távolodik tőle, egy apró, finom puszit hintett a lány ajkára. Már várta Minseo kiakadását és pofonját, de mivel egyik sem érkezett, újra a lány szájára tapasztotta a sajátját. Finoman kóstolgatták egymás ajkát, Tao keze a lány derekát simogatta, míg Minseo átkarolta a fiú nyakát és néha beletúrt selymes, fekete hajába. Épp még jobban elmélyítették a csókjukat, amikor:
- Minseo! Ebéd!- rontottam be a szobába- Öhm… Hű! Azt hiszem zavarok… Majd ha véget ért a nászutatok, gyertek le ebédelni- mondtam, és magára hagytam a vörösödő párost.
- Dóri, ha bárkinek elmondod…- hallottam Minseo kiabálását.
- Mégis kinek mondanám el?- kiabáltam- Csak nem arra a 11 kíváncsi fiúra gondoltok ott lenn az étkezőben?
- DÓRI!- kiabálta Min és Tao egyszerre. Vigyorogva mentem le a többiekhez.
- Mi ez a jókedv?- kérdezte Chen.
- Áh, semmi- legyintettem- Min nemsokára jön.
- És Tao?- kérdezte Kris.
- Szerintem ő is.
Pont ebben a pillanatban értek be az étkezőbe mindketten, ás megszeppenve várták, mikor esnek nekik a többiek a csókjuk miatt.
- Gyertek, üljetek le, és együnk!- mosolygott rájuk Kris.
Minseo értetlenül nézett rám, én pedig csak sunyin mosolyogva megráztam a fejem. Mindketten leültek, Minseo velem szembe, és értetlenül meredt rám.
- Azt gondoltad leérek, és az lesz az első dolgom, hogy mindenkinek elújságolom, hogy ti mit csináltatok?- kérdeztem tőle magyarul.
- Igen, pontosan erre számítottam- vallotta be mosolyogva.
- Nem mondtam senkinek semmit… Még!
- Bekaphatod!
- Csajok!- szólt közbe Xiumin- Nem lehetne úgy, hogy mi is értsük?
- Bocsánat!- mondtuk Minnel egyszerre.
Jó étvágyat kívántunk egymásnak, és nekiálltunk a ramennek.
- Nagyon finom lett!- mondta Minseo- Ezt ki főzte?
- Baekhyun volt!- mosolyogtam rá. Az említett csak büszkén kihúzta magát.
- Látom, még mindig rajtad van az eljegyzési gyűrűd- bökött Minseo ujjára Luhan- Mikor lesz az esküvő?
- Nem lesz esküvő!- dugta el pirultan a kezét az asztal alá Minseo. Én csak sunyin mosolyogva néztem őket, miközben az iménti csókjukra gondoltam, erre minden előzetes nélkül barátnőm lendületesen sípcsonton rúgott.
- Auuuu, ezt most miért?- kérdeztem.
- Maradj csendben!- nézett rám szúrós szemekkel.
- Nem szóltam egy szót sem!
- Akkor a gondolataid fogják be!
- Óhh, csak nem arra gondolsz, hogy…
- DÓRI!- szólt rám barátnőm mérgesen.
- Te tudsz valamiről, amiről mi nem?- fordult felém kíváncsian Baekhyun.
- Én? Neeeeem, én nem tudok semmit- legyintettem- Csak azóta szekálom Minseot, amióta Tao megkérte a kezét… Ugye lehetek a koszorúslány?
- Persze!- vágta rá Tao, mire többen felnevettek.
- Oké, akkor szerintem ezt itt fejezzük be- duzzogott Minseo.
- Ne haragudj!- mondtam neki.
- Inkább köszönöm, hogy nem mondasz semmit- mondta magyarul.
- Ezt nektek kell megbeszélnetek…- válaszoltam neki koreaiul, hogy a fiúk ne érezzék magukat nagyon kirekesztve ebből a beszélgetésből
- Na de akkor- csaptam össze a tenyereim- Hozhatom a pizzát?
- Pizzát sütöttél?- kérdezte Min felcsillant szemekkel.
- Nem volt elég feltűnő, hogy Baekhyunnal mindketten lisztesen voltak, és Baek arca tiszta pizzakrém volt?- kérdezte Sehun nevetve.
- Nem tűnt fel, bár most hogy mondod…- mosolyogott rá barátnőm. Befaltuk az összes pizzát, majd Tao kivételével mindenki készülődni kezdett, hogy meglátogassuk a főnökünket.